Érthető módon most mindenki a programra kíváncsi. Hát nézzük sorban mi az, ami már most biztos.
Az bátran állítható, hogy idén is az ország születésnapjához méltó programok lesznek egész nap Budapesten. A szokásos programok mellett, mint a tűzijáték, tisztavatás és zászlófelvonás, természetesen az ünnep idén is szolgál majd újdonsággal. Például augusztus 19-én este 9-kor a Kossuth téren „Szent István - Egy ország születése” címmel ünnepi gálaműsor lesz.
Augusztus 20-án reggel 8.30- kor a Kossuth téren a szokásokhoz híven zászlófelvonással indul a nap, ezt 10 órakor a Hősök terén katonazenekari bemutatóval, haditechnikai és légibemutatóval a tisztavatás követi. A Hősök terén zajló eseményeket 11 órakor térzene és délben zenés őrségváltás zárja.
A Kossuth téren egész nap családi program várja az érdeklődőket. A látogatók idén is találkozhatnak Szent István királlyal, aki a „Szent István király udvara” történelmi játszóházban óránként életre kel, hogy leginkább a kicsiket kápráztassa el személyes vonzerejével és persze igazságos döntéseivel.
A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének cukrászainak köszönhetően idén is lesz Ország Tortája bemutató, 13.30-tól ismert sztárok mutatják be a 2009-es Ország Tortáját, amit a helyszínen természetesen meg is lehet majd kóstolni. A Magyar Pékek Fejedelmi Rendje sem tétlenkedik, ők egész napos Kenyérfesztivállal várják a Kossuth térre látogatókat.
Természetesen az ünnepség koronája a hagyományos 20 perces ünnepi tűzijáték, ez a szokásokhoz híven este 9 órától lesz látható. Ahogy ez már szokott lenni, természetesen idén is lesznek különleges látványelemek és egyéb különlegességek, amik feledhetetlenné teszik az idei tűzijátékot is, de ezekről majd később…
A kenyeret mindenhol a világon esznek, vagy legalábbis valami olyasmit, amit mi kenyérnek nevezünk. Nézzünk körül a kenyér ünnepe előtt, máshol hogyan, s miből készül a mindennapi. Álljon itt egy gyors körkép, kapkodó válogatás az őrölt gabonafélét tartalmazó sült áruk piacáról. Ciabata:
Mint a neve is mutatja, öreg papucsra hasonlít ez a kovásszal, tejjel és (mivel olasz) némi olivaolajjal készített kissé savanykás ízű cipóféleség, ami önmagában fűszeres olajba mártogatva is megállja a helyét. Focaccia:
Zöldfűszeres sokfunkciós lapos kenyér, lepény. Előételként, leves mellé, vagy szendvicsalapként is megállja a helyét. Rozmaringgal esetleg zsályával készítik.
Muffletta
Ropogós héjú, szezámmagos szicíliai kenyér, ami New Orleansban tett szert a világhírre, a vele azonos nevű szendviccsel. Hasonlít a mi kerek paraszt-kenyerünkre, de attól kicsit kényesebb, és ami érdekes: a tésztájába kerül egy kis cukor is. Panini Szintén a talján konyhát dícséri ez a fehérlisztből készült kis bagettre hajazó pékáru. Az élesztő mellett természetesen ennek is fontos összetevője az extra szűz olivaolaj. Bagett
Ha már szóba került… Hosszú francia kenyér, ami igazán kovásszal elkészítve jó, és ha tökéleteset akarunk alkotni, akkor a sütőbe helyezzünk egy lábasban vizet, a párától lesz egyszerre a belseje omlós a héja pedig roppanós. Bagel
Lengyel, zsidó különlegesség. Előbb főzni aztán sütni kell ezt a lyukas fánkra emlékeztető zsömleféleséget, aminek ugyanolyan fontos összetevője a malátakivonat, mint a tetején a magvak. Hallal, rákkal isteni!
Tortilla
Mexikói lepény. Legfontosabb összetevője a kukoricaliszt és a vaj, nem kelesztik, de egy kis sütőport elbír. A töltelékek és a hajtogatási módoknak köszönhetően a végtelenségig variálható a felhasználhatósága, olajban kisütve chips-ként is elhíresült. Pita
A zsebek legyártásához többszöri kelesztés (ergo: türelem) és forró sütőlap (vagy kemence) szükségeltetik. Keleti ízesítésű töltelékkel autentikus, de tapasztalataim szerint elbírja a kísérletezgetést.
Augusztus 6-án végre fény derül a titokra. Nálam a Mákos guba torta a befutó, de hát ízlések és pofonok...A másik két jelölt a Pándi meggytorta és a Borkirály torta is mind-mind külön gasztronómiai élmény. Az biztos, hogy a tavalyi szilvapálinkás tortát nehéz lesz túlszárnyalnia bármelyiknek is.
Bizonyára sokan elgondolkodtak azon, hogy mekkora felelősség lehet kiválasztani egy ország szülinapi tortáját. Ha abból indulunk ki, hogy még a közeli szeretteinknek is gondot okoz kiismerni az ízlését, még komolyabbnak tűnik a feladat. A cukrászoknak ez nem okozhat ilyen nagy fejtörést, hiszen naponta kell születendő édességek életéről és haláláról dönteniük. Az Ország Tortáját minden évben szigorú szakmai zsűri választja ki, amely neves cukrászokból áll. Idén a Fagylaltverseny zsűrije és a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének elnökség tagjai vállalkoztak arra, hogy szigorú szempontok alapján eldöntsék, melyik legyen Magyarország születésnapi tortája.
A zsűri a három döntőbe jutott tortát vette górcső alá és vizsgálta, hogy az mennyire különleges, milyen az íze, hogy néz ki, mennyire ötletes, és az alkalomhoz illő. Az is fontos szempont volt, hogy mennyire könnyű elkészíteni, mert ha egy tapasztalt háziasszonynak is 2 nap kell hozzá, az biztos nem lehet egy ország tortája, csak néhány kiválasztott cukrászé. Arra is figyeltek a szigorú bírák, hogy ne legyen tele mindenféle műanyaggal, mérgező koktélcseresznye, tartósító, mesterséges színezék, mesterséges aroma nem való egy igazi desszertkülönlegességbe sem, csak a szemetesbe.
Bárhogy is döntöttek a cukrászmesterek, mi halandók biztosan jól járunk, hiszen augusztus 20-án egy igazán különleges édesség kerül a Kossuth téren az ország születésnapi asztalára.
A Szent Koronára ma tanán gyakran gondolunk úgy, mint egyetlen, önálló ékszerre, pedig valójában több darabból, több évszázad során alakult ki, és hosszú folyamat során nyerte el a mai megjelenését.
Alapvetően két nagy részre, a felső és az alsó részre osztható. A felső részt a Szilveszter pápa által küldött latin korona. Ez nem önálló tárgy, önmagában sosem használták, abból a célból készült, hogy a szegélyhez erősítsék, és ezáltal kupola formát kölcsönözzön a kész koronának. A keresztben hajló aranypántokon az előtérben az isteni fölség látható, négy oldalán nyolc apostol zománcképe. Krisztus tanítványainak a számát jelképezi az a hetvenkét gyöngyszem, ami ezen felül díszíti a felső részt.
Az alsó rész Bizáncból küldött női korona, amelyet eredetileg I. Géza magyar király (1074-1077) feleségének készítettek. Ennek a zománcképein katonaszentek láthatók, Dömötör, Mihály és György, akik az uralkodót a háborúban segítik. Mellettük látható Kozma és Damján, akik a király egészségét oltalmazzák.
A XII. század végén állították össze a két darabot. Így az akkor megalkotott korona nagyvonalakban már hasonlított a maihoz. A tetejét díszítő, a kereszténységet jelképező kereszt jóval később, csak a XVI. században került rá. Meglehetősen durva módon illesztették a helyére, ezáltal a Krisztus-ábrázolást átlyukasztották. A kereszt vélhetőleg a XVII. században ferdült el, amikor a koronát őrző vasláda fedelét azelőtt csukták le, hogy a koronát biztonságosan elhelyezték volna a ládában.
Persze az asszociációt nagyban elősegítette a dal rádióban történő felcsendülése is. S ha bárki rákeres (vagy egyszerűen csak kattint) láthatja, tényleg ilyenek a zászlók! :) (Illetve természetesen a címerek is).
Apropó „hattyús família": az átlőtt címerállat is egyfajta „heraldikai hungarikum". Az említett hattyús Bethlen címer mellett a legérdekesebb a Bocskai címer: a korai magyar heraldika gyöngyszeme a szemein nyíllal átlőtt oroszlán. Jellegzetesen magyar még a nyakon átlőtt szarvas, illetve a két nyakán átlőtt hattyú is. Érdemes tehát nyitott szemmel és füllel járni!
Vetélkedő: nem találtam meg a "szőlő mellett karddal átszúrt sisakosok" megfejtését. "Mutass példát... és egy ország büszke rád!"
István király élete sem volt fordulatoktól és kalandoktól mentes, de hozzá kapcsolt ereklyék talán még rajta is túltesznek.
A Korona mellett a Szent jobbnak is megvan a maga története. Egyes eredetmondák szerint államalapító királyunk maga vágta le midőn hirtelen felindulásból arcul ütötte édesanyját, de a valóság ennél kevésbé patetikus de majdnem hasonlóan véres.
Eredetileg teljes kart egy Merkur nevű Benedek-rendi szerzetes választotta le a testről és őrizte bebalzsamozva a berettyóújfalui családi monostorában, innen került elő 1084. május 30-án, miután az előző év augusztusi szenté avatáson nem találták az exhumált testen, és szerfölött kerestette I. László. Az hogy mára csak a kézfejet láthatjuk a középkor bizarr ajándékozási szokásainak köszönhető. Nagy Lajos 1370-ben a felkarral pecsételte meg a magyar-lengyel barátságot, Zsigmond király pedig V. Habsburg Albert herceget örvendeztette meg egy másik darabbal a magyar-német perszonáluniót erősítve meg ily módon. Hát, mondhatnánk, hogy ez is a baráti jobb egyfajta értelmezése...
Aki szervezett már rendezvényt, az tudja, hogy nem kis feladat az ilyesmi. Még egy kis rendezvény is számos megoldandó problémát felvet, egy hatalmas, több tízezer embert, vagy akár százezreket váró esemény lebonyolítása pedig - nyugodtan mondhatjuk - szinte emberfeletti teljesítményt kíván a szervezőktől.
Az sem mindegy, hogy az adott esemény biztonságban lezajlik-e. Egy bizonyos nézőszám felett már sajnos kézenfekvő, hogy valaki előbb-utóbb rosszul lesz, és történhetnek kisebb-nagyobb balesetek. Az, hogy a legtöbb rendezvény biztonságban véget ér, és legfeljebb apróbb orvosi, rendőri beavatkozásra van szükség, az elsősorban annak a biztonsági csapatnak köszönhető, akik jól végzik a munkájukat.
Az augusztus huszadikai ünnepeken sincs ez másként. Amit emberileg ki lehet védeni, az megpróbálja megakadályozni egy szakemberekből álló csapat, az úgynevezett Operatív Törzs. Az OT szerepe, hogy az elkövetkező hetekben valamennyi, a rendezvények biztonságához kapcsolódó kérdést megvizsgáljon, a biztonsági terveket jóváhagyja, s a biztonsággal kapcsolatos döntéseket meghozza. A csapat tagjai közt képviselteti magát az ORFK, a BRFK, a Kataszrófavédelem, a Polgári Védelem, a tűzoltók, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Köztársasági Őrezred, valamint részt vesznek a munkában a mentők, meteorológusok, a Légügyi Hatóság, a BKV szakemberei, a Vízirendészet, pirotechnikai szakértők, sok-sok szakember, akik mind azért fognak dolgozni, hogy nekünk a látnivalókon, programokon kívül semmire se legyen gondunk.
Tudjátok milyen volt Szent István zászlaja? Én nem tudtam, de szöget ütött a fejembe, hogy vajon milyen lehetett. Azt azért tudtam, hogy nem a mostani trikolor volt. Kis utánajárással egészen érdekes dolgokra bukkantam.
Ha azt akarjuk tudni, milyen volt Szent István zászlaja, egy kicsit korábbról kell kezdenünk. Nézzük csak milyen volt honfoglaló őseink zászlaja:
Az alapszíne vörös volt és magán a zászlón - a kornak megfelelően - nem volt semmiféle ábra. Ehelyett a régi római tradíciók miatt széles körben elterjedt volt a zászlórúd tetejére tenni valamilyen megkülönböztető jelképet. Így került a honfoglalók vörös zászlajának csúcsára a vezető törzs, Árpád törzsének jelképe: a turul.
Szép lehetett ez a zászló. Elképzelem, ahogy a végtelen alföldi mezőkön végiglovagoltak a honfoglalók, és ezt a gyönyörű zászlót hordozták Árpád fejedelem mellett.
Szent István zászlaja ehhez nagyon hasonló volt, ám a csúcsdíszként szolgáló pogány jelképet, a turult, ellentmondást nem tűrően váltotta fel István politikájának központi eleme: a latin kereszt. Így sikerült megőrizni a honfoglaló zászló hagyományos, vörös alapszínét, és kiegészíteni azt a nyugathoz tartozás, a kereszténység jelképével.
Ez a zászló - szintén kordivatból kifolyólag - hatalmas volt. Jelenléte a király egyfajta virtuális jelenlétét is mutatta, az ezt hordozók az uralkodó nevében jártak el.
A XII. század végétől jelennek meg különböző jelképek a magyar zászlókon. Az Árpád-házi királyok zászlaján III. Béla idejében tűnt fel a hármashalom, és az eredetileg bizánci jelkép: a kettős kereszt.
Az Árpád-ház családi zászlaja talán a legismertebb, ez vörös-ezüst színű, keresztirányban sávozott. Ez az úgynevezett árpádsáv maradt fenn azóta is, és része többek közt a magyar címernek. Ez a zászló I. Imre uralkodása alatt jelenik meg részint mint zászló, részint mint címer.
2007-ben madártejes, 2008-ban szatmári szilvás… Idén két „gyümölcsös” és egy „régi ismerős” maradt versenyben az Ország Tortája címért. Vajon 2009. augusztus 20-án milyen születésnapi tortát kap Magyarország?
A három döntős 2009-ben: a Borkirály, a Pándi Meggytorta, valamint a Mákos guba. Az összetevők fényében már remegve írom e szavakat: a tokaji aszú felhasználása önmagában csábító. A belga csokoládéért bármit megadok. A mákos guba meg régi kedvenc… Szóval, nem irigylem a zsűrit, nehéz lesz a választás!
Már csak egy hónap van hátra az Ország Születésnapjáig. Ami biztosnak tekinthető: Magyarországnak idén is lesz születésnapi tortája, s természetesen nem marad el a tűzijáték sem. Az alábbi videóra kattintva a 2008-as műsor teljes hosszában, eddig még nem látott felvételekről, több kameraállásból tekinthető meg, természetesen az ez alkalomra komponált zenei aláfestéssel.
