2009. július 27., hétfő
Tudjátok milyen volt Szent István zászlaja? Én nem tudtam, de szöget ütött a fejembe, hogy vajon milyen lehetett. Azt azért tudtam, hogy nem a mostani trikolor volt. Kis utánajárással egészen érdekes dolgokra bukkantam.
Ha azt akarjuk tudni, milyen volt Szent István zászlaja, egy kicsit korábbról kell kezdenünk. Nézzük csak milyen volt honfoglaló őseink zászlaja:
Az alapszíne vörös volt és magán a zászlón - a kornak megfelelően - nem volt semmiféle ábra. Ehelyett a régi római tradíciók miatt széles körben elterjedt volt a zászlórúd tetejére tenni valamilyen megkülönböztető jelképet. Így került a honfoglalók vörös zászlajának csúcsára a vezető törzs, Árpád törzsének jelképe: a turul.
Szép lehetett ez a zászló. Elképzelem, ahogy a végtelen alföldi mezőkön végiglovagoltak a honfoglalók, és ezt a gyönyörű zászlót hordozták Árpád fejedelem mellett.
Szent István zászlaja ehhez nagyon hasonló volt, ám a csúcsdíszként szolgáló pogány jelképet, a turult, ellentmondást nem tűrően váltotta fel István politikájának központi eleme: a latin kereszt. Így sikerült megőrizni a honfoglaló zászló hagyományos, vörös alapszínét, és kiegészíteni azt a nyugathoz tartozás, a kereszténység jelképével.
Ez a zászló - szintén kordivatból kifolyólag - hatalmas volt. Jelenléte a király egyfajta virtuális jelenlétét is mutatta, az ezt hordozók az uralkodó nevében jártak el.
A XII. század végétől jelennek meg különböző jelképek a magyar zászlókon. Az Árpád-házi királyok zászlaján III. Béla idejében tűnt fel a hármashalom, és az eredetileg bizánci jelkép: a kettős kereszt.
Az Árpád-ház családi zászlaja talán a legismertebb, ez vörös-ezüst színű, keresztirányban sávozott. Ez az úgynevezett árpádsáv maradt fenn azóta is, és része többek közt a magyar címernek. Ez a zászló I. Imre uralkodása alatt jelenik meg részint mint zászló, részint mint címer.
(Folytatása következik)