Szt. István udvara

Megértő gondoskodás

Statisztika-fetisisztáknak, szeretettel :)

• 19-én este 10 ezren voltak kíváncsiak a Szent István - Egy ország születése c. rock operára
•  a tisztavatást 15 ezren látták másnap
  
• összesen csaknem 100 ezer ember fordult meg Szent István udvarában
• 3000 kis vitéz, ebből 1400-an lettek végül lovaggá
• 5300 szelet Pándi meggytorta fogyott
• a pékek 5 mázsa lisztből sütöttek kenyeret a helyszínen
• két hatmázsás ökör is megsült, s a résztvevők mind megették
• három malackát és 120 csirkét is

• 700 liter bodzaszörp és ugyanennyi limonádé is  elfogyott
• 65 hordó sört is csapra vertek (több mint 1000 liter!)
• 1,4 millió néző követte a tűzijátékot a Duna-parton.
  

Íme a képek a Szent korona hivatalos másolatának bemutatásáról. 

Csaknem tizenötezer ember volt kíváncsi ma délelőtt az Andrássy úton a katonazenekarok és a lovas díszegység parádés felvonulására, majd az ezt követő ünnepélyes tisztavatásra a Hősök terén.

Az ifjú hadnagyok ünnepélyes avatását követően került sor a haditechnikai bemutatóra. Ma bizony utoljára írtak le Budapest ege felett tiszteletkört a MIG-29-es típusú vadászgépek. A különböző típusú MIG-ek csaknem negyven éven keresztül szolgáltak Magyarországon, a 29-es mai búcsúrepülése után már a Gripenek váltják fel őket a magyar haderőben.

A bemutató után sokan ottmaradtak a téren, hogy megnézzék a katonazenekarok muzsikáját, és az őrségváltást.

Rengeteg szép fotó a Kossuth téren megtartott rendezvényekről, a kenyérfesztiválról, Szent István udvaráról, és az ottani programokról: népzenéről, néptáncról. Sok-sok kép gyerekekről, szülőkről.

Bár augusztus huszadikán rendszerint markáns hidegfront szokta még markánsabb belépővel elérni a Kárpát-medencét és kis hazánkat, idén ettől nem kell tartani. Nem hogy vihar nem lesz, de az időjárás előrejelzések ismeretében állíthatom, hogy még eső, sőt felhő sem! Viszont ernyőt jó ha magunkkal viszünk a délutáni programokra, de napernyőt…, és nem árt napvédő krémet használni a leégés megelőzésére és a káros sugárzás elkerülése végett. Tehát verőfényes jóidő alapozza meg a mai hangulatot, akár 31 fok is lehet, és a tűzijáték idején is kellemes lesz a hőmérséklet.

Gondolkodtatok már azon, hogyan alakultak ki a mai ételek? Mert az ugye világos, hogy régen is volt hús, meg hal, meg zöldségek, de azért gondolom senki nem úgy ébredt fel, hogy ma a világon először ő fog harcsapaprikást készíteni túrós csuszával. Őszintén szólva, ha vissza lehetne menni az időben, szeretnék ott lenni a magyar gasztronómia mérföldköveinél.

Na akkor nézzük: a honfoglalás előtti ködbe vesző időkben eleink még az uráli őshazában, messzi vidékeken éltek, és vadászattal, halászattal, gyűjtögetéssel foglalkoztak. Ekkor már ismerték a nyárson sütést, és a főzést, de ebben az időben már létezett a füstölés is, vagyis őseink már akkor tudták mi a jó.

A Krisztus utáni 8. - 9. században az ősmagyarok már ismerték a szőlőművelést, a téli szálláshelyük körül különféle gabonákat termeltek. Az állandó vándorlás "mobil konyhát" követelt meg az ősmagyaroktól. A főzéshez ekkor már bográcsot használtak. Ma is élő, ázsiai szokás szerint őseink mozsarakban porrá zúzták a csontokról lefejtett, lesütött és megsózott húst. A húsport útjaikra bőrzsákokban vitték. Ebben az időben - szintén a vándorlás miatt - már tejporszerű anyagot, kurut készítettek, és szárított tésztát vittek magukkat a folytonos vándorlásokon. A húsos zacskó, amit a nyeregre akasztottak és az a tény, hogy a feltört hátú ló sebeit nyers hússzelettel gyógyították, az alapja annak a téves állításnak, hogy a „magyarok nyereg alatt puhították a húst”.

A honfoglalás idejéről nem sok emlék maradt ránk, ami az étkezési szokásokat illeti. A rokon népek gasztronómiája alapján azonban valószínűleg a gulyásleveshez hasonló ételt már főztek ekkor a magyarok. Az akkor még burgonya és a paprika nélkül készített gulyás hús (borsos hús), a szárított hús és tésztafélék (lebbencs, tarhonya), a töltött káposzta őse, a kásák, a tejes ételek, a lótejből erjesztett ital, a kumisz ekkor már mind ismert volt a magyarok előtt.

Az államalapítás után elterjedt ételek voltak a különböző sült lepények, amelyeket gabonaőrleményből különböző kerek köveken sütöttek. Itt már használták a magyarok a rozsot, a zabot, és a magyar államiság első századaiban már ették a legrégebbi magyar tésztaféleséget, a galuskát (vagy nokedlit). Ismerték, és fogyasztották a káposztát, a tormát, a borsót, a hagymát és a különféle salátákat. Az ételek ízesítésére sót, mézet, ecetet használtak fel. Ezekben az időkben már söröztek, és boroztak a magyarok az evés mellé, szóval az a "sötét" középkor nem is lehetett annyira árnyékvilág.

Sok konyhakerti zöldségnövény termesztését a kolostorok szláv szolgáitól tanulták meg a magyarok. Fokozatosan birtokba vették a dunántúli elvadult szőlőket. A falvak egész sora foglalkozott méhészettel. Szent István idejében már nagy kondákban hízlaltak disznókat, amelyek a közhiedelemmel ellentétben nem mangalicák voltak, inkább a mai vaddisznóra hasonlító fajtáról van szó.

A X. - XI. században a magyarok más ismertek voltak levesszeretetükről. Ekkoriban már készítették a túrót tartalmazó katrabuca levest, a ciberét, akáposztás, vagy tormás keszücét, és különféle gyümölcsleveseket. Mind a leveseknél, mind a húsételeknél régen a paprika helyett borsot használtak.

Augusztus 20-a Szent István király és az államalapítás ünnepe. István királyunk volt az első, akinek fejére királyi korona került, amelyet II. Szilveszter pápa adományozott a születő magyar királyság első uralkodójának. A királyi korona hosszú évszázadokon keresztül testesítette meg az államhatalmat, annak az államnak a szimbóluma volt, ami alapításának 1009. évfordulóját ünnepeljük augusztus 20-án .

A magyar királyi koronát a Parlament kupolatermében őrzik. A korona hivatalos másolata, melyet az eredeti koronához hasonlóan a Köztársasági Őrezred koronaőrei őriznek, kivételes alkalmakkor elhagyja a Parlamentet. Ilyen alkalom augusztus 20-a, állami ünnepünk, melynek keretében a Kossuth téren tartandó ünnepségsorozat részeként, augusztus 20-án 19:00 órakor megérkezik a  térre a korona hivatalos másolata. Ezzel is emelve az ünnep fényét, emlékeztetve minket s köszöntve a Magyar Állam születésének 1009. évfordulóját.

Nincs igazán jó összejövetel, ahol ne lenne valami finomság. Mindenhol, ahol emberek gyűlnek össze ünnepelni, ott finomakat esznek, lássuk hát mi lesz a menü az augusztus huszadikai állami ünnepségeken!

Komolyan mondom, már csak az ökörsütés miatt érdemes kimenni

Lesz ökörsütés, ami már csak látványosságnak sem utolsó, ehhez serpenyős krumplit és savanyúságot ígérnek a szervezők. Lesz malacsütés is, ami igazi áldás, aki evett már sült malacot, az tudja ezt. Mellé persze párolt káposzta és krumplipüré jár. Lesz még báránysütés, parázson sütnek csirkéket, amelyet gombás rizzsel kínálnak, és hozzá töltött káposzta.

Hogy a sok földi jó mellett ne haljunk szomjan, a szervezők gondoskodnak fehér- és vörösborról, sörről, bodzaszörpről, limonádéról, egyéb üdítőkről, és akad majd főtt kukorica is. Hát nem megéri kinézni? :-)

(A kép innen van)

Arra gondoltatok már, hogy a Hősök terén a középső oszlop tetején ki az az angyal, aki a Szent Koronát a magasba tartja? Nem? Pedig ez az angyal számtalan helyen visszaköszön, régi képeslapokon, könyvekben illusztrációként, festményeken.

A Szent Koronát valóban gyakran ábrázolják úgy, hogy azt egy angyal tartja magasba. Nem tudni pontosan, mikor tűnt fel először ez az ábrázolás, de nyilvánvalóan a Hartvik-legenda angyali jelenése ihlette. Azt az ősi magyar kifejezésmódot, hogy a korona az utódra száll, a néphagyomány ábrázolta ilyen konkrét módon.

A Hartvik-legenda István koronakérését meséli el. István Asztrikot küldte a koronáért és áldásért Rómába. Egyidejűleg a lengyelek fejedelme is hasonló kéréssel fordult Szilveszter pápához, aki már el is készíti nemzete számára a koronát. "De az Úr ismervén övéit, inkább választottját, Istvánt méltatta a földi korona jutalmára, hogy később a boldogabb örök koronával ékesítse. A meghatározott napon, midőn a kész korona a lengyelek vezérének küldendő lett volna, megelőző éjjel a pápának látomásban az Úr angyala megjelent, és szóla néki: holnap az első órában ismeretlen nemzet követei érkeznek hozzád, kik vezérük számára királyi koronát kérendenek apostoli áldással. A koronát tehát vezérüknek, amint kéri, minden tétovázás nélkül ajándékozd oda. Tudd meg, hogy az a királyi név dicsőségével élete érdemeiért őt illeti…" Így is történt, Asztrik kapta meg ezt a csodaszép koronát, és így került az angyal kezébe.