Az hogy a tűzijáték kínai találmány, és hogy már több mint ezer éve színesíti az emberiség ünnepeit, valamint az éjszakai égboltot, már az óvodások is tudják. Sőt talán azt is, hogy tulajdonképp a lőpor őséről van szó.
Talán pont a felhasznált alapanyag hadászati felhasználásának túlsúlya lehet az oka, hogy kis hazánkban nem terjedt el túlzottan, de lehet hogy csak a mulatozások ezen fénypontjának hazai történetéről rendelkezünk kevés információval. Az majdnem biztos, hogy az első tűzijáték Mátyás király esküvőjén volt, melynek tűzmestere Regiomontanus, híres német matematikus-csillagász volt. A török hódoltság, majd a Rákóczi szabadságharc idején megint csak a kevésbé patetikus, mint inkább drámai felhasználása került elő a puskapornak, így csak az 1700-as évek végén terjedt el főúri körökben. Jeles alkalmakkor divattá vált így emelni az esemény fényét, például 1795. nyarán I. Ferenc és felesége Amália tiszteletére rendezett tűzijátékot Sándor Lipót főherceg, Magyarország nádora. De tűzijátékkal ünnepelte1809. augusztus 15-én Győrben Napóleon a negyvenedik születésnapját, valamint, bár tragikus véget ért, de meg kell említeni az első Anna bált is 1882-ből, amit szintén pirotechnikailag szerettek volna feldobni.
Az első Szent István napi tűzijáték 1927-ben volt, viszont a II. Világháború után a világégés rossz emlékei és a politikai helyzet okán ezt a hagyományt csak 1966-ban élesztették fel újra, de akkor már világszínvonalon, hiszen Teleki György vegyész és Fekete Károly gépészmérnök, Európában elsőként itt alkalmazott elektromos vezérléses indítást.
Minden évben nagy dilemmában vagyok, hogy az ünnepségsorozat záróakkordját és fénypontját, a tűzijátékot a helyszínen élvezzem vagy esetleg a kedvenc kanapém nyújtotta kényelemmel emeljem tovább az élvezeti értékét. Persze ez a csavaros probléma csak azok életét nehezíti akik Budapesten vagy annak közelében laknak… Nos, mindkét alternatíva mellett vannak érvek és ellenérvek. De az élet már csak ilyen. A helyszínen az élő műsor varázsa, a rakéták zaja amik megrezegtetik a levegőt és a belső szerveinket, a puskapor szaga, és a tömeg lendülete sokat dob a hangulaton. A televízión keresztül viszont több helyszínről több látószögből, több mindent lehet látni és az otthon kényelme áll szemben a tolongással és az idegenekkel vívott közelharccal amit az ételért italért kell folytatni a büfék előtti sorokban. Mindenki maga dönthet, de kihagyni semmiképp sem érdemes, mert nagyot fog durranni!
Az Ország Születésnapján és annak minden rendezvényén szakemberek vigyázzák az ünneplők biztonságát, de persze nem árt, ha mindenki figyel magára, illetve a környezetére ezzel segítve a munkájukat. A találkozási pontokat idén is látványosan, óriási színes léggömbök jelzik, itt általában elsősegélynyújtó hely és információ is működik. De információhoz a hangosbemondók és a kivetítők révén is hozzá lehet majd jutni, ezek rendkívüli események kapcsán fokozottan hasznosnak bizonyulhatnak. (Részvételi tájékoztató és térképek ITT találhatók).
De a szokásos jótanácsok idén is és itt is érvényben vannak: a gyerekeinkre (a másokéra is) fokozottan figyeljünk, alkoholt és/vagy kábítószert ne fogyasszunk, a kutyát inkább hagyjuk otthon és lehetőség szerint használjuk a tömegközlekedést!
Bár a tűzijáték természetétől és a felhasznált alapanyagokból kifolyólag veszélyes mulatságnak számít, nem igen kell tartanunk attól hogy bármi végzetes bekövetkezhet. A tűzijáték látványtervét a legelismertebb magyar és külföldi pirotechnikai és számítástechnikai szakemberek a biztonsági előírások maximális figyelembevételével állították össze. A rakétakilövés egy speciális indítókulcs segítségével bármikor – akár helyszínenként egyesével is – leállítható.
A tűzijáték biztonságos lebonyolítását a kivitelezők szakmai hozzáértésén túl a részletesen kidolgozott biztonsági tervek és az ünnepség alatt folyamatosan ülésező Operatív Törzs koordinációs tevékenysége is garantálják.
Az előző évekhez hasonlóan az idén is kiemelt szerepet kap az augusztus huszadikai ünnepségsorozatban a Duna. Nem csak amiatt, mert a tűzijáték részese lesz, mint kilövési pont, hanem azért is, mert már hagyomány ezen a napon a hajófelvonulás, amely a Margit-híd és az Erzsébet-híd közti Duna-szakaszon fog lezajlani. A felvonulást a Magyar Hajózási Országos Szövetség (Mahosz) szervezi, de annak tagjain kívül más hajók is megjelennek majd. Külön érdekesség lesz az, hogy felvonul a régi magyar dunai-tengeri flotta utolsó képviselője, a Debrecen nevű hajó.
Az 1920-as évek második felétől vetődött fel az, hogy a Földközi-tenger keleti részének nagy kikötővárosaiba (Haifa, Alexandria, Pireusz, stb.) irányuló kereskedelmet a tengert a Dunán keresztül elérő hajókkal bonyolítsák le. Ennek a kornak az emléke, és egyik utolsó képviselője a Debrecen.
A régebben Kassa névre hallgató, ma már nagypapakorú (éppen az idén hetven éves) öreg hajó a valamikori Magyar Királyi Duna Tengerhajózási Részvénytársaság tulajdonát képezte. A Debrecen történelmi korán túl technikai értelemben is érdekes, és igazán szép, tiszteletet parancsoló, több mint 77 méter hosszú darab. Fiatal korában akár 1300 tonna árut is elbírt, most megelégszik azzal, ha egy nagy csapat gyereket, és pár érdeklődő apukát a hátára vehet.
A hajókat – persze szakszerű felügyelet mellett – hátrányos helyzetű gyerekek fogják „vezetni”, vagy legalábbis részt vehetnek egy-egy manőver végrehajtásában. Este pedig a Mahosz ígérete szerint ezekről a hajókról nyílik majd a legszebb kilátás a tűzijátékra. Érdemes tehát közelebbről megnézni ezeket a fenséges járműveket.
A holnapi tűzijátékot megelőzően is láthatók lesznek majd az alábbi filmek kivetítőkön (s ezeken kívül még több másik is), érdemes azonban néhány percet szánni az alant lévő videókra, s már előre tájékozódni, például arról, hogy miként találhatjuk meg a másikat, ha netán szem elől tévesztenénk egymást a rendezvény alatt:
vagy ha gyorsan kellene elhagyni a helyszínt:
Érdemes továbbá autó helyett a BKV járatait igénybe venni, hiszen a mindhárom metró vonal bővített menetrenddel üzemel, a 4-6-os egész éjjel közlekedik, valamint a Boráros téren a 23-as, 54-es és 55-ös buszjáratok szintén bővített menetrenddel járnak!
A tűzijáték megtervezése az idén sem egyszerű munka. Számítógéppel, 3D-ben tervezték az egészet, és nemcsak térben kell hoznia a mutatványnak az elvárásokat, de az egész zenére lesz koreografálva. Ez persze közhelynek tűnhet, de korántsem egyszerű a feladat. Képzeljük csak el: ha egy rakéta csak egy kicsit később indulna el, csak egy kicsit később robbanna fel, a szél miatt csak egy kicsit odébb pukkanna, már megette a fene az egész gondos tervezgetést, meg koreográfiát. Nagy munka az ilyen. Szerencsére a tűzijátékot tervező és lebonyolító brigádot sem kell félteni. Először is negyven, kipróbált szakemberből álló csapat dolgozik az ügyön, akik láttak már egyet és mást, aztán meg a technológia sem mindennapi, ami a kezükben van. A tűzijáték egészen ősi dolog, de ma már ezt is számítógépek vezérlik. Mindennek másodpercre, de talán akkor sem túlzunk, ha azt mondjuk: tizedmásodpercre kell klappolnia. És persze mindenekelőtt a biztonság: a kivitelező cégek több biztonsági lépcsőt építenek ki, A rendezvény helyszínein több száz rendőr és a kivitelező cégek által megbízott biztonsági szakember lesz jelen.
A legkisebb bombák 20 milliméteresek, és 25 méter magasan robbannak, a legnagyobbak 300 milliméter szélesek, és 600 méter magasan ér véget az életük. Elképesztő figurákat tudnak: lesz majd gömb, cilinder, fűzfa, gyűrű, duplagyűrű, pálma, krizantém, dália, hullanak majd a falevelek, sárkányok kelnek majd ki a tojásból, és mindez kékben, sárgában, aranyban, ezüstben,lilában, és persze a nemzeti színekben, pirosban, fehérben, zöldben.
Vannak azért pontosabb információink is arról, nagyjából hogyan fog lezajlani az egész. Az előadás nyitánnyal indul, ahol arany effektek szállnak majd fel kék csillagokhoz, és arany-, meg ezüstszínű római gyertyák kísérik őket. Ezután nemzeti színű óriásbombák következnek, színes virágcsokrok Budapest egén, cilinderbombák, ezüst kókuszok.
Ezután következik a dobpárbaj, amikor néhyán különleges bombának köszönhetően az az érzésünk lesz, mintha a magasból, a semmiből hullanának alá a különböző színek. Mindezt csodálatos hangeffektek kísérik. Ezt a "Hullámok keringője" követi, amely szinte végig az arany színekről fog szólni, majd következik a mindent elsöprő "Tűzvihar". A tűzijáték megemlékezik még Szent Istvánról, megszólal a Himnusz, és végül a finálé zárja az előadást.
