Szent bejegyzései

Arra gondoltatok már, hogy a Hősök terén a középső oszlop tetején ki az az angyal, aki a Szent Koronát a magasba tartja? Nem? Pedig ez az angyal számtalan helyen visszaköszön, régi képeslapokon, könyvekben illusztrációként, festményeken.

A Szent Koronát valóban gyakran ábrázolják úgy, hogy azt egy angyal tartja magasba. Nem tudni pontosan, mikor tűnt fel először ez az ábrázolás, de nyilvánvalóan a Hartvik-legenda angyali jelenése ihlette. Azt az ősi magyar kifejezésmódot, hogy a korona az utódra száll, a néphagyomány ábrázolta ilyen konkrét módon.

A Hartvik-legenda István koronakérését meséli el. István Asztrikot küldte a koronáért és áldásért Rómába. Egyidejűleg a lengyelek fejedelme is hasonló kéréssel fordult Szilveszter pápához, aki már el is készíti nemzete számára a koronát. "De az Úr ismervén övéit, inkább választottját, Istvánt méltatta a földi korona jutalmára, hogy később a boldogabb örök koronával ékesítse. A meghatározott napon, midőn a kész korona a lengyelek vezérének küldendő lett volna, megelőző éjjel a pápának látomásban az Úr angyala megjelent, és szóla néki: holnap az első órában ismeretlen nemzet követei érkeznek hozzád, kik vezérük számára királyi koronát kérendenek apostoli áldással. A koronát tehát vezérüknek, amint kéri, minden tétovázás nélkül ajándékozd oda. Tudd meg, hogy az a királyi név dicsőségével élete érdemeiért őt illeti…" Így is történt, Asztrik kapta meg ezt a csodaszép koronát, és így került az angyal kezébe.

A Szent Koronára ma tanán gyakran gondolunk úgy, mint egyetlen, önálló ékszerre, pedig valójában több darabból, több évszázad során alakult ki, és hosszú folyamat során nyerte el a mai megjelenését.

Alapvetően két nagy részre, a felső és az alsó részre osztható. A felső részt a Szilveszter pápa által küldött latin korona. Ez nem önálló tárgy, önmagában sosem használták, abból a célból készült, hogy a szegélyhez erősítsék, és ezáltal kupola formát kölcsönözzön a kész koronának. A keresztben hajló aranypántokon az előtérben az isteni fölség látható, négy oldalán nyolc apostol zománcképe. Krisztus tanítványainak a számát jelképezi az a hetvenkét gyöngyszem, ami ezen felül díszíti a felső részt.

Az alsó rész Bizáncból küldött női korona, amelyet eredetileg I. Géza magyar király (1074-1077) feleségének készítettek. Ennek a zománcképein katonaszentek láthatók, Dömötör, Mihály és György, akik az uralkodót a háborúban segítik. Mellettük látható Kozma és Damján, akik a király egészségét oltalmazzák.

A XII. század végén állították össze a két darabot. Így az akkor megalkotott korona nagyvonalakban már hasonlított a maihoz. A tetejét díszítő, a kereszténységet jelképező kereszt jóval később, csak a XVI. században került rá. Meglehetősen durva módon illesztették a helyére, ezáltal a Krisztus-ábrázolást átlyukasztották. A kereszt vélhetőleg a XVII. században ferdült el, amikor a koronát őrző vasláda fedelét azelőtt csukták le, hogy a koronát biztonságosan elhelyezték volna a ládában.

Paracelsus zászlós bejegyzéséről - nem tehetek róla - nekem azonnal ez ugrott be:

„A Szent Turul nemzetség,

A tehetséges liliomosok,

Zsigmond az oroszlános klánból,

Az isteni Hollós család..."

(Belga: Királyok a házban)

Persze az asszociációt nagyban elősegítette a dal rádióban történő felcsendülése is. S ha bárki rákeres (vagy egyszerűen csak kattint) láthatja, tényleg ilyenek a zászlók! :) (Illetve természetesen a címerek is).

Ilyen állat a mesében van... meg a Bocskai címeren

A fentiek még a könnyen kitalálható kategória. Azonban ha tovább olvassuk (netán hallgatjuk) a szöveget, vajon tudjuk-e fejből, hogy melyik például

„A Hattyús família"? vagy

kicsodák „az egyszarvúsosok"? vagy

„A keményszívű szarvasosok"?

Apropó „hattyús família": az átlőtt címerállat is egyfajta „heraldikai hungarikum". Az említett hattyús Bethlen címer mellett a legérdekesebb a Bocskai címer: a korai magyar heraldika gyöngyszeme a szemein nyíllal átlőtt oroszlán. Jellegzetesen magyar még a nyakon átlőtt szarvas, illetve a két nyakán átlőtt hattyú is. Érdemes tehát nyitott szemmel és füllel járni!

Vetélkedő: nem találtam meg a "szőlő mellett karddal átszúrt sisakosok" megfejtését. "Mutass példát... és egy ország büszke rád!"

A Köztársasági Őrezred koronaőrei az ünnephez kapcsolódva a Kossuth téren a nagyközönségnek is bemutatják a Szent Korona hivatalos másolatát - várhatóan este 8-kor. A koronaőrök az egész napos történelmi játszóház jellegéhez kapcsolódva (kenyérfesztivál, Szent István udvara), nem mintegy állami ünnepség szótlan résztvevői jelennek meg a téren, hanem vezetőjük, Fróna Imre őrnagy úr be is mutatja az érdeklődőknek tevékenységüket. Ennek keretében bemutatja az egykori és mai koronaőrök munkáját és ismertet hasznos tudnivalókat a korona történetéből.

A Szent Korona Európa egyik legrégebbi koronája, amely a mai napig épségben megmaradt és megtekinthető. A többi európai koronával ellentétben az uralkodó csak a koronázáson viselte, más ünnepeken - és pláne hétköznapokon - nem. A koronát ilyenkor koronaőrök őrizték. Rajtuk kívül csak a nádorispán érinthette meg - aki a koronázás alkalmával párnán vitte a helyszínre - valamint az esztergomi hercegprímás érsek, aki a koronát a király fejére tette a koronázás alkalmával. Nem sok ember van, volt tehát ezen a világon, aki elmondhatja: megérintette a Szent Koronát.

Mindig is vágyam volt, hogy visszamenjek az időben, valahova a középkorba, kicsi gyerekkoromtól fogva. Ha most lennék gyerek, biztos nyúznám a szüleimet, hogy menjünk ki a Kossuth térre 20-án. Azt hiszem, nagyon élvezném, ami ott lesz. Nem lesz ez rossz felnőtt fejjel sem, de a gyerekeknek ez igazi, felejthetetlen élmény lesz.

Az időutazást úgy értettem, ahogy: nem kell beszállni egy furcsa szerkezetbe és bekapcsolni az öveket, anélkül is a középkorban találjuk magunkat. Lesznek korhű jelmezek, zászlók, sátrak, lovak (milyen gyakran találkozunk Pesten lóval?). Lesz királyi törvénykezés, szóval nagy földeket adományoznak a lovagoknak, lesznek megkérdőjelezhetetlen rendeletek, nagy döntések. Ja és ha épp arról van szó, remeghetnek a latrok, akkoriban nem voltak elnézőek a királyok. :-) Lesz azért nagyságában is egyszerű bölcsesség is, Szent István politikai és emberi értékeiről árulkodó intelmei fiához, Imre herceghez.

A téren lesz olyan, amit ma már vidéken is ritkán látni: kovácsmesterség bemutató, ahol bizonyára meg is lehet fogni a kalapács nyelét - ha a lurkók elbírják. Lesz mindenféle kézművesség, jurták, és ha megéhezünk, karnyújtásnyira zajlik majd a kenyérfesztivál, ahol jóféle magyar kajákhoz finom kenyeret ehetünk.

A legbátrabbak meg is mérkőzhetnek, mert lesznek különböző hadi feladatok, ahol a hősök fakardot kapnak ajándékba, és Szent István királyunk testőrségének tagjává válhatnak. Ha lenne gyerekem, ezer, hogy kivinném. :-)