Csaknem tizenötezer ember volt kíváncsi ma délelőtt az Andrássy úton a katonazenekarok és a lovas díszegység parádés felvonulására, majd az ezt követő ünnepélyes tisztavatásra a Hősök terén.
Az ifjú hadnagyok ünnepélyes avatását követően került sor a haditechnikai bemutatóra. Ma bizony utoljára írtak le Budapest ege felett tiszteletkört a MIG-29-es típusú vadászgépek. A különböző típusú MIG-ek csaknem negyven éven keresztül szolgáltak Magyarországon, a 29-es mai búcsúrepülése után már a Gripenek váltják fel őket a magyar haderőben.
A bemutató után sokan ottmaradtak a téren, hogy megnézzék a katonazenekarok muzsikáját, és az őrségváltást.
A Kossuth-téren sem unatkozott senki, hozzávetőleg ötvenezren mentek ki, hogy részt vegyenek a különböző programokon. A legnépszerűbb az íjászkodás, illetve a lovas íjász bemutató volt, és az István király ítélkezését bemutató színpadi program. Azok a gyerekek, akik részt vettek a játékos lovagi próbákon, és így remek kardforgatónak bizonyultak, ingyen kóstolhatta meg az Ország tortáját. A tavalyi rendezvényhez hasonlóan ezúttal is nagy sikere volt a kenyérfesztiválnak.
Az itt bemutatott Pándi meggytortából (az Ország tortájából) egyébként nem kevesebb, mint 5300 adag fogyott el. Bizonyára többre is lett volna igény, de a torta annyira kapós volt, hogy délután négyre az utolsó szelet is elfogyott.
Nem csak a tortának volt ekkora sikere: nem kevesebb, mint 800 adag sült ökörhús fogyott el, szóval az emberek a végére jártak a nyársra húzott ökörnek. Emellett megettek még 600 adag sült malacot, és nyomtalanul eltűnt 80 csirke is.
A családi programoknak lassan vége, most már mindenki a kilenc órakor kezdődő tűzijátékra vár.
Augusztus 20-a Szent István király és az államalapítás ünnepe. István királyunk volt az első, akinek fejére királyi korona került, amelyet II. Szilveszter pápa adományozott a születő magyar királyság első uralkodójának. A királyi korona hosszú évszázadokon keresztül testesítette meg az államhatalmat, annak az államnak a szimbóluma volt, ami alapításának 1009. évfordulóját ünnepeljük augusztus 20-án .
A magyar királyi koronát a Parlament kupolatermében őrzik. A korona hivatalos másolata, melyet az eredeti koronához hasonlóan a Köztársasági Őrezred koronaőrei őriznek, kivételes alkalmakkor elhagyja a Parlamentet. Ilyen alkalom augusztus 20-a, állami ünnepünk, melynek keretében a Kossuth téren tartandó ünnepségsorozat részeként, augusztus 20-án 19:00 órakor megérkezik a térre a korona hivatalos másolata. Ezzel is emelve az ünnep fényét, emlékeztetve minket s köszöntve a Magyar Állam születésének 1009. évfordulóját.
A Somogy megyei Papgáthoz kapcsolódó monda is hasonlóan érdekes, mint a kecskeméti szúnyogos, és szinten láplakó állatokhoz kapcsolódik. Ráadásul az esemény következményei máig kihatnak, ugyanis a helyiek megesküsznek, hogy az ottani békák sosem kuruttyolnak. De még csak nem is brekegnek, még pedig azért, mivel a Szent Király örökös hallgatásra átkozta az egész kétéltű népséget.
Békaszó
S az oly módon esett, hogy még mielőtt István csellel bevette volna Szalacska várát Koppány vezér lóra kapott s elmenekült. Hős uralkodón pedig hiába üldözte, nem tudta beérni, mert kettőjük lovai testvérek voltak, és István lova készakarva kisebbeket lépett, tudván, hogy ha István Koppányt utoléri, annak paripáját is megöli. Ennek ellenére István megközelítette a szökevényt a Papgátnál, de a hídon áthaladva, nem hallhatta a menekülő vezér paripájának a dobogását a békák kuruttyolása miatt, és így annak nyomát vesztette - ez oknál fogva a békákat örök némaságra átkozta.
Hát így esett az eset.
Augusztus 19-én este 21 órától a Kossuth téren történelmi rockoperával emlékezünk meg az idén 1009 éves magyar államiság születéséről. A mű Egyházi Géza címszereplésével, Czomba Imre zenéjével, Román Sándor koreográfiája alapján 2007-ben a Hősök terén nagy sikerrel színpadra állított zenéstáncos előadás adaptációja. A látványos táncfantázia énekesek, tűzművészek szereplésével narratív módon idézi fel az ország alapítását a honfoglalástól 1083. augusztus 20-ig, István király Szent László uralkodása alatt történő szentté avatásáig. Bemutatja az ország születésének történetét, elsősorban István király Imre fiához intézett intelmeit helyezve a középpontba.
A szereposztás: Szent István: Egyházi Géza, Szent Imre: Puskás Péter, Angyal: Fonyó Barbara, Szent László: Merán Bálint, Lány: Ambrus Rita, Krónikás: Simon Kornél, Zene: Czomba Imre, Román Sándor koreográfiáját betanította: Paár Tibor
Szent Istvánnál hatékonyabban talán csak koszorús költőnk, Petőfi barangolta be Magyarországot, kis hazánk szinte minden településén él valami legenda, ami államalapító királyunkhoz köthető.
Kecskemét környékén például a Déllő tó és annak vérszívó szörnyei éltetik tovább a csodatévő uralkodót a nép ajkán. A helyiek szerint a lázadó főúr, Ajtony ellen hadba induló István király serege a Déllő tó mellett ütötte föl pihenő táborát. A nyugalomra vágyó harcosokat azonban rengeteg kiéhezett szúnyog vette támadás alá.
"A szárnyas ellen"
A hős vitézek egy darabig állták a sarat és csapkodták a vérre szomjazó apró, szárnyas ellent, de végül megfáradtak és a türelmüket is kezdték elveszíteni. Királyukat kérlelték, hát hogy vigye őket inkább igazi csatába, hadd harcoljanak, s vérüket inkább csapolja meg a harc heve, mint holmi ízeltlábúak, vagy mentse meg őket valahogy. A király nyugalomra intette embereit és visszahúzódott sátrába imádkozni. Hamarosan csoda történt: hatalmas forgószél kerekedett és egy fuvallatra elsöpörte a szúnyogokat!
Ha minden igaz…
Mióta megtörtént a közbeszerzés eredményhirdetése és megtudtuk, mi lesz a program, legjobban az augusztus 19-i Kossuth téri történelmi gálát várom. Két éve ott voltam a Szent István - Egy ország születése bemutatóján a Hősök terén és nagyon sajnáltam, hogy egyszeri alkalomról volt szó.
Azzal mindenki tisztában van, hogy Terézvárost, Józsefvárost és Erzsébetvárost miért hívják úgy, ahogy... természetesen a Habsburg uralom, majd a monarchia idején fonódott össze kulturálisan ennyire Bécs és Budapest. E viszonyban azonban a kölcsönösség is megmutatkozik.
Séta közben először csak a szellőző fedőre lettem figyelmes, majd az épületet tanulmányozva rájöttem, hogy is kerül rá a magyar Szent Korona:
Apró érdekesség Bécsben
Így hát azonnal kattintottam is párat, hogy mindenki láthassa, mi mellett megy el a Schulerstrasse-n, alig 50 méterre a Stephansdomtól. Pedig 1746 óta ott van.
