korona bejegyzései

Augusztus 20-a Szent István király és az államalapítás ünnepe. István királyunk volt az első, akinek fejére királyi korona került, amelyet II. Szilveszter pápa adományozott a születő magyar királyság első uralkodójának. A királyi korona hosszú évszázadokon keresztül testesítette meg az államhatalmat, annak az államnak a szimbóluma volt, ami alapításának 1009. évfordulóját ünnepeljük augusztus 20-án .

A magyar királyi koronát a Parlament kupolatermében őrzik. A korona hivatalos másolata, melyet az eredeti koronához hasonlóan a Köztársasági Őrezred koronaőrei őriznek, kivételes alkalmakkor elhagyja a Parlamentet. Ilyen alkalom augusztus 20-a, állami ünnepünk, melynek keretében a Kossuth téren tartandó ünnepségsorozat részeként, augusztus 20-án 19:00 órakor megérkezik a  térre a korona hivatalos másolata. Ezzel is emelve az ünnep fényét, emlékeztetve minket s köszöntve a Magyar Állam születésének 1009. évfordulóját.

Arra gondoltatok már, hogy a Hősök terén a középső oszlop tetején ki az az angyal, aki a Szent Koronát a magasba tartja? Nem? Pedig ez az angyal számtalan helyen visszaköszön, régi képeslapokon, könyvekben illusztrációként, festményeken.

A Szent Koronát valóban gyakran ábrázolják úgy, hogy azt egy angyal tartja magasba. Nem tudni pontosan, mikor tűnt fel először ez az ábrázolás, de nyilvánvalóan a Hartvik-legenda angyali jelenése ihlette. Azt az ősi magyar kifejezésmódot, hogy a korona az utódra száll, a néphagyomány ábrázolta ilyen konkrét módon.

A Hartvik-legenda István koronakérését meséli el. István Asztrikot küldte a koronáért és áldásért Rómába. Egyidejűleg a lengyelek fejedelme is hasonló kéréssel fordult Szilveszter pápához, aki már el is készíti nemzete számára a koronát. "De az Úr ismervén övéit, inkább választottját, Istvánt méltatta a földi korona jutalmára, hogy később a boldogabb örök koronával ékesítse. A meghatározott napon, midőn a kész korona a lengyelek vezérének küldendő lett volna, megelőző éjjel a pápának látomásban az Úr angyala megjelent, és szóla néki: holnap az első órában ismeretlen nemzet követei érkeznek hozzád, kik vezérük számára királyi koronát kérendenek apostoli áldással. A koronát tehát vezérüknek, amint kéri, minden tétovázás nélkül ajándékozd oda. Tudd meg, hogy az a királyi név dicsőségével élete érdemeiért őt illeti…" Így is történt, Asztrik kapta meg ezt a csodaszép koronát, és így került az angyal kezébe.

Az hogy a Koronán ferde a kereszt olyannyira nyilvánvaló, hogy még egy általános iskolás is tisztában van vele, de még azzal is, hogy merrefelé dől. Azt hogy mitől ferde, viszont már kevesen tudják. De mindenki tudni véli. Merthogy rengeteg mendemonda kapcsolódik ehhez a kis anomáliához. Van olyan feltételezés, hogy maga István a ludas, és királlyá választásának tiltakozása közben ütötte el a fején a keresztet. Más hagyományok szerint akkor történt a baleset, amikor Mária Terézia kimentette azt Budáról a törökök elől, és nagy kapkodásban leejtették. De van, aki a sérülést 1848-49-es szabadságharc idejére datálja, amikor a királyi ékszert rablók szerezték meg, akik az osztozkodás közben elharapódzott vita, illetve az ezt kísérő sok rángatás során alakították kis a mindenkori uralkodó fejdíszének mai formáját.
A valóság ezeknél sokkal prózaibb! A kereszt elferdülését minden bizonnyal egy 17. századi sérülés okozta, amely úgy keletkezhetett, hogy a koronaékszereket tartalmazó vasláda fedelét azelőtt csukták le, hogy benne a koronát megfelelően elhelyezték volna.

Azzal mindenki tisztában van, hogy Terézvárost, Józsefvárost és Erzsébetvárost miért hívják úgy, ahogy... természetesen a Habsburg uralom, majd a monarchia idején fonódott össze kulturálisan ennyire Bécs és Budapest. E viszonyban azonban a kölcsönösség is megmutatkozik.

Séta közben először csak a szellőző fedőre lettem figyelmes, majd az épületet tanulmányozva rájöttem, hogy is kerül rá a magyar Szent Korona:

Apró érdekesség Bécsben

Így hát azonnal kattintottam is párat, hogy mindenki láthassa, mi mellett megy el a Schulerstrasse-n, alig 50 méterre a Stephansdomtól. Pedig 1746 óta ott van.

A Szent Koronára ma tanán gyakran gondolunk úgy, mint egyetlen, önálló ékszerre, pedig valójában több darabból, több évszázad során alakult ki, és hosszú folyamat során nyerte el a mai megjelenését.

Alapvetően két nagy részre, a felső és az alsó részre osztható. A felső részt a Szilveszter pápa által küldött latin korona. Ez nem önálló tárgy, önmagában sosem használták, abból a célból készült, hogy a szegélyhez erősítsék, és ezáltal kupola formát kölcsönözzön a kész koronának. A keresztben hajló aranypántokon az előtérben az isteni fölség látható, négy oldalán nyolc apostol zománcképe. Krisztus tanítványainak a számát jelképezi az a hetvenkét gyöngyszem, ami ezen felül díszíti a felső részt.

Az alsó rész Bizáncból küldött női korona, amelyet eredetileg I. Géza magyar király (1074-1077) feleségének készítettek. Ennek a zománcképein katonaszentek láthatók, Dömötör, Mihály és György, akik az uralkodót a háborúban segítik. Mellettük látható Kozma és Damján, akik a király egészségét oltalmazzák.

A XII. század végén állították össze a két darabot. Így az akkor megalkotott korona nagyvonalakban már hasonlított a maihoz. A tetejét díszítő, a kereszténységet jelképező kereszt jóval később, csak a XVI. században került rá. Meglehetősen durva módon illesztették a helyére, ezáltal a Krisztus-ábrázolást átlyukasztották. A kereszt vélhetőleg a XVII. században ferdült el, amikor a koronát őrző vasláda fedelét azelőtt csukták le, hogy a koronát biztonságosan elhelyezték volna a ládában.

A Köztársasági Őrezred koronaőrei az ünnephez kapcsolódva a Kossuth téren a nagyközönségnek is bemutatják a Szent Korona hivatalos másolatát - várhatóan este 8-kor. A koronaőrök az egész napos történelmi játszóház jellegéhez kapcsolódva (kenyérfesztivál, Szent István udvara), nem mintegy állami ünnepség szótlan résztvevői jelennek meg a téren, hanem vezetőjük, Fróna Imre őrnagy úr be is mutatja az érdeklődőknek tevékenységüket. Ennek keretében bemutatja az egykori és mai koronaőrök munkáját és ismertet hasznos tudnivalókat a korona történetéből.

A Szent Korona Európa egyik legrégebbi koronája, amely a mai napig épségben megmaradt és megtekinthető. A többi európai koronával ellentétben az uralkodó csak a koronázáson viselte, más ünnepeken - és pláne hétköznapokon - nem. A koronát ilyenkor koronaőrök őrizték. Rajtuk kívül csak a nádorispán érinthette meg - aki a koronázás alkalmával párnán vitte a helyszínre - valamint az esztergomi hercegprímás érsek, aki a koronát a király fejére tette a koronázás alkalmával. Nem sok ember van, volt tehát ezen a világon, aki elmondhatja: megérintette a Szent Koronát.

Huszadikán este megint egy csomó érdekes figurával rendezik meg a tűzijátékot. Idén nyolc helyről – a Lánchíd déli járdájáról, az Erzsébet híd északi járdájáról, a Citadella belső udvaráról, várfaláról, és a Citadella szálloda tetejéről, valamint három dunai kompról – lövik fel a bombákat. A kisebb rakéták 25, míg a nagyobbak egészen 600 méterig repülnek majd fel. Ami azért elég szép magasság, valljuk be, jó messzire elláthatnak majd a bombák.

Van itt egy lista arról, hogy néz majd ki a tűzijáték tíz képe, a tíz témát felölelő kompozíciócsoport. Ezt most aljasul kiszivárogtatom. Nem akarom lelőni az összes poént, próbálok hagyni valamit huszadikára is. :-) Illetve, ha valaki nem bírja a spoilert, lapozzon. De persze végül úgy is a látvány a fontos, egy tűzijáték leírhatatlan dolog.

1. kép „Tüzes nyilak” A program ősi magyar dobzenével indul. A rövid bevezető végén római gyertyák sziporkái repülnek fel a magasba. A hosszú arany és ezüst csóvájú, 40-50 méter magasra is felhúzó pirotechnikai kuriózumok arany „koronákkal” zárulnak.

2. kép „Tűz és dobtánc” A hidak fölött színes virágok nyílnak, majd római gyertyák üstökösei egymást keresztezve szelik át az eget. A szétrobbanó sziporkajáték után speciális cilinderbombák sorozata következik. A csóvát húzó bombák egymás után bontanak szebbnél szebb hatalmas, színes csokrokat, majd hangos durranás és fütyülés kíséretében kis ezüst csillagokat szórnak. Zöld, piros, ezüst, arany és brokát csillagok száguldanak legyezőalakzatban, majd pályájuk csúcsán sok kis üstökössé válnak szét.

3. kép „Lányok tánca” Az új kép kezdetekor speciális bombák kerülnek fellövésre, melyek mintegy lépcsőt építve a semmiből jelennek meg, majd 100 – 150 – 200 méter magasságban méltóságteljesen hullnak alá. A kép későbbi szakaszában színes ejtőernyős lampionok ereszkednek alá. Közben a hídon „táncoló” mozsarak „integetnek” Buda és Pest felé.

4. kép „Ugró tánc” Ebben a részben speciális cilinderes bombák kerülnek fellövésre, Magyarországon még soha nem látott színes „gyűrűpamacsokkal”. Hangosan fütyülő kis színes csokrok, krizantémok, magnólia virágot formázó effektek, csóvát húzó ezüst tűzkerekek, ropogó és durranó sziporka csillagok, röppentyűk töltik be az eget recsegő-ropogó hangot adva. Majd az utolsó fél percben pasztellszínű bombettatelepek és gömbbombák zárják a képet.

5. kép „Zászló tánc” A közönség a Duna vizén káprázatos vízibalettet láthat, vízreugró bombák segítségével. Ezek a bombák nem a levegőben, hanem a víz felszínén szórják színes csillagaikat, kupolát alkotva. Utána Magyarországon ritkán látott vízreugró telepek indulnak el, melyek a Dunán úszó magyar zászlót formáznak meg. Ezt követően a tűzijáték epicentrumában egy 50 méter magas, óriás háromszínű kinyíló virág jelenik meg.

6. kép „A korona érkezése” Különféle tűzijátékbombák és bombettatelepek százai törnek a magasba egymással „versenyezve”, a hidakról, a szivárvány összes színét megmutatva. Alattuk pirotechnikai különlegességek százai bolyonganak fütyülő, recsegő hangot hallatva, miközben zöld csillagok vágódnak a magasba, miközben „futótűz” szalad a híd pillérei között jobbról balra, majd balról jobbra.

7. kép „Vízesés” A hidakról aláhulló vízesés előbb ezüst és arany majd piros, fehér, zöld színben jelenik meg. A szikrazuhatag a leomló, gyöngyöző tűz tökéletes illúzióját kelti.
8. kép „Koronázás” A Lánchíd két pillérjéről konfetti-eső hull alá, hazánk nemzeti színeit megformálva. A belőlük kiáramló konfetti 30 méterre is felszáll, majd ebből a magasságból lágyan, ragyogó képi hatást nyújtva hull alá. Ebben a képben a magasan bomló, csak aranyszínű bombákból kialakul az arany korona képe.

9. kép Himnusz

10. kép „Finálé” A záróképben az összes kilövési pontról a legnagyobb és a leglátványosabb rakétákat lövik ki, megkoronázva ezzel az eddig látott tűzképeket.

Na? Jó lesz? :-)