nemzetiségek bejegyzései

István király intelmei és a helyesen használt szürkeállományunk okán nem is tehetünk mást, mint megbecsüljük és szeretjük honfitársainkat, függetlenül attól, hogy melyik nemzetiséghez tartoznak, vagy melyik nációtól származnak. De, hogy gyakorlatiasabb síkra tereljük a kérdést nézzük, hogy mit is köszönhetünk ennek a sokszínűségnek, mit is adtak nekünk a hazánkban élő nemzetiségek!

Az hogy a sorozatos történelmi összefonódások miatt a német (és osztrák) hatás mennyire jelentős azt senki sem vitatja. Nyelvünkben, szokásainkban, az ország szerkezeti felépítésében vagy épp a pedagógiában olyan túlsúllyal jelentek meg egy időben a német hatások, hogy szinte háború folyt a germanizmus ellenében. De azért nekik köszönhetjük azt ahogy a falvaink kinéznek a hosszú tornácos parasztházak egyértelműen német hatásról tanúskodnak.

Érdekes módon a földművelést már a Kárpát-medence szláv lakóitól tanultuk el, többek közt a szlovákoktól, akiknek az egyik kedvenc tésztafélémet is köszönhetjük. Igen a sztrapacska szlovák étel…

Szent István intelmeinek egyik mai napig érvényben lévő és ugyancsak megszívlelendő része a hatodik fejezet, amiben fiát az országba betelepülő idegenek megbecsülésére és az ország sokszínűségének megőrzésére inti. "Mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsd és becsben tartsad.” Kis hazánkban ma sokszor ennek ellenében haladunk, de a jótanács aktuálpolitikai vetülete helyett vegyük inkább számba, hogy mennyire színes manapság országunk, hány nemzetiség, hol és milyen számban lakja azt a 2001-es népszámlálás alapján!

Németek (62.233 fő) A közvélekedéssel ellentétben nem csak svábok, hanem jelentős részben bajor, osztrák, valamint pfalzi, hesseni, németalföldi és elzászi eredetűek, de nagyrészük asszimilálódott. Baranyában, Tolnában, Bács-Kiskun megyében és Budapest környékén élnek nagyobb számban.

Szlovákok (17.693 fő) Békés megyében élnek a legtöbben, de a Pilis hegység egyes falvaiban és Nógrád megyében is előfordulnak, ha csak szórványosan is.

Horvátok (15.620 fő) Az ő lakhelyük leginkább a Horvátországgal szomszédos határ menti övezetek, de találhatók horvát falvak az Alpokalja egyes részein, Mosonmagyaróvár és Sopron mellett is, ez utóbbiak a gradistyei horvátok.

Románok (7.995 fő) A román határ mellett, főként Gyula környékén élnek nagy számban, illetve Budapesten is él egy néhányezer fős román kisebbség. Többségi településük Méhkerék (Micherechi).

Ukránok (5.070 fő) Részben az Ukrajnával határos területek lakói, de nagyobb részük az országban szétszórtan él, főként a fővárosban. Érdekesség, hogy a ruszinokkal tulajdonképpen azonos népcsoportot alkotnak.

Szerbek (3.816 fő) A szerbek a Duna-menti településeken, leginkább Budapesten, valamint Szentendre, Szeged, Pécs és Ráckeve környékén honosak. Az egyetlen magyarországi szerb többségű település Lórév (Lovra).

Szlovének (3.040 fő) A magyarországi szlovének a magyar elnevezésüknek (vend) megfelelő Vendvidéknek nevezett Szentgotthárd környéki területen élnek.

A felsoroltakon kívül hazánk területén élnek még lengyelek (2.962 fő), görögök (2.509 fő), bolgárok (1.358 fő), ruszinok (1.098 fő), örmények (620 fő). Valamint ezen kívül 16.081 fő hivatalosan nem elismert kisebbséghez tartozó állampolgár (például zsidók, kínaiak stb.), és  hazánk egyetlen etnikai kisebbségéhez tartozó cigányok (190.046 fő)

Becsüljük meg őket, és velük együtt vigyázzunk közös hazánk sokszínűségére!