2009. július 27., hétfő
István király élete sem volt fordulatoktól és kalandoktól mentes, de hozzá kapcsolt ereklyék talán még rajta is túltesznek.
A Korona mellett a Szent jobbnak is megvan a maga története. Egyes eredetmondák szerint államalapító királyunk maga vágta le midőn hirtelen felindulásból arcul ütötte édesanyját, de a valóság ennél kevésbé patetikus de majdnem hasonlóan véres.
Eredetileg teljes kart egy Merkur nevű Benedek-rendi szerzetes választotta le a testről és őrizte bebalzsamozva a berettyóújfalui családi monostorában, innen került elő 1084. május 30-án, miután az előző év augusztusi szenté avatáson nem találták az exhumált testen, és szerfölött kerestette I. László. Az hogy mára csak a kézfejet láthatjuk a középkor bizarr ajándékozási szokásainak köszönhető. Nagy Lajos 1370-ben a felkarral pecsételte meg a magyar-lengyel barátságot, Zsigmond király pedig V. Habsburg Albert herceget örvendeztette meg egy másik darabbal a magyar-német perszonáluniót erősítve meg ily módon. Hát, mondhatnánk, hogy ez is a baráti jobb egyfajta értelmezése...
